Sokan és sokat dolgoztunk azért, hogy ez a projekt megszülessen. A következő napokban bemutatjuk, kik is vagyunk mi, nők, akik egymásért és együtt hívták életre a Mi.Nők. közösséget. A Proust-kérdőív témáiból szemezgetve összeállítottunk egy olyan interjút, amiből kicsit jobban megismerkedhetünk – magunkkal és egymással is. A hetedik vendégünk Kozmáné Vadász Viktória, aki régi bútorokat újít fel, workshopokat szervez, vendégházat vezet és lekvárokat főz.
Gyerekként mi volt a terved, mi leszel, ha nagy leszel? (és miért)
Kisgyerekként takarítónő akartam lenni. Valamennyire be is jött, mikor vendégházat nyitottunk.
Mai fejjel és tapasztalattal mit válaszolnál ugyanerre a kérdésre?
Építész lennék, nem településmérnök.
Mi lettél, most, hogy már nagy vagy?
Szabad ember, csak a magam rabja.
Mi a legjellegzetesebb tulajdonságod?
Nyughatatlan, mindig valamit teremtő vagyok.
Mi az, amit leginkább irigyelsz másokban?
Egy tökéletes nyelvtudást.
Mit tartasz a legnagyobb eredményednek?
A három gyerekem nevelését.
Mi a legkedvesebb időtöltésed?
A lakberendezés, tervezés.
Milyennek képzeled a tökéletes boldogságot?
Amikor több idő marad az élet megélésére.
Mit tartasz a leginkább túlértékelt erénynek?
Szabálykövetés.
Mi a legnagyobb különcséged?
Nem szeretem a paradicsomot.
Mi a legbecsesebb kincsed?
Gyerekeim.
Ki a kedvenc íród?
Náray Tamás.
Ki a legkedvesebb kitalált karaktered (regény, film, mese)?
Old Shatterhand...nagyon bölcsnek és jónak láttam.
Melyik élő személyt tiszteled a leginkább?
Az angol királynőt.
Kik a hétköznapi hőseid?
A vidéken élő, dolgozó emberek.
Mit utálsz a legjobban?
Igazságtalanságot.
Mit bánsz a legjobban?
Nem éltem külföldön.
Mi a legnagyobb dolog, amit elértél?
én irányítom a saját életemet
Mi a legnagyobb félelmed?
A gyerekeim elvesztése.
Ha azt mondom, változás, te azt mondod?
Idő.....
Mi a mottód?
Légy ott Zalában....