Zala vármegye aprófalvaiban sokszor láthatatlanul élnek azok a családok, akik fogyatékossággal élő gyermeket vagy felnőttet gondoznak, illetve akik valamilyen okból esélyhátránnyal küzdenek. Bár minden önkormányzat köteles Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP) készíteni a 2011. évi CXXV. törvény alapján, amelynek célja a hátrányos helyzetű csoportok azonosítása és a szükséges intézkedések meghatározása, a gyakorlatban ezek a dokumentumok gyakran nem tükrözik a valós igényeket. Sok településen hiányzik az ismeret a fogyatékossággal élők, autista gyermekek és családtagjaik nehézségeiről, a szolgáltatáshiányról vagy a megközelíthetőség problémáiról. Az esélyegyenlőség nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a közösség megtartó erejének feltétele is.
Jó gyakorlat – Tudatos feltérképezés és közös megoldások
Zala több településén már megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek jó példát adnak a HEP valós igényekre épülő frissítésére. A falugondnokok és tanyagondnokok – akik napi kapcsolatban vannak az érintett családokkal – kulcsszereplői a problémák feltárásának.
Bevált módszerek:
- célzott lakossági felmérések készítése a HEP megújítása előtt;
- nyílt fórumok szervezése érintett szülőknek és szakembereknek;
- szakmai partnerségek kialakítása járási központokkal, civil szervezetekkel;
- online elérhető fejlesztési formák bevonása ott, ahol helyben nincs szakember;
- érzékenyítő programok iskolában, faluházban, közösségi rendezvényeken;
- közösségi segítő háló építése aktív lakosok, nyugdíjasok és fiatal beköltözők részvételével.
Azokban a falvakban, ahol a helyi szereplők együtt dolgoznak, csökken az érintett családok elszigeteltsége, nő a közösség elfogadó képessége, és pontosabb képet kapnak a döntéshozók a valódi szükségletekről.
Ajánlás – Mit tehetnek az önkormányzatok és helyi szereplők?
- A HEP legyen valós helyzetelemzésre épülő dokumentum. Vonják be a falugondnokot, pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat és a lakosságot. A törvény célja az esélyhátrányok csökkentése – a program frissítése akkor működik, ha a település saját problémáit írja le.
- Erősítsék a falugondnok és tanyagondnok szerepét. Ők ismerhetik legjobban az érintett családokat. Kaphassanak képzést fogyatékosságügyi és autizmus témában.
- Legyen rendszeres párbeszéd. A polgármester, képviselők és a szakemberek közös találkozói növelik a bizalmat és segítik a megoldások megtalálását.
- Biztosítsanak hozzáférést a szolgáltatásokhoz. Támogassák a szakemberek településre látogatását vagy online konzultációk szervezését.
- Tegyék láthatóvá a támogatási lehetőségeket. A családok sokszor nem tudják, hova fordulhatnak segítségért. A helyi kommunikáció legyen egyszerű és elérhető.
Összegzés
Az esélyegyenlőség a zalai kisfalvakban a közösség jövőjét meghatározó kérdés. Ha a HEP valós szükségletekre épül, ha a helyi szereplők összefognak és nyitottak a párbeszédre, a települések befogadóbbá, erősebbé és élhetőbbé válnak minden lakos számára.