A falugondnoki szolgálat, mint közösségi erőforrás
A kistelepülések egyik legfontosabb erőforrása a közösség maga: a kapcsolatok, a helyben élők egymás iránti felelőssége, az apró mindennapi segítségnyújtások rendszere. A falugondnok személyes jelenlétre építő munkája különösen értékes Zalában, ahol sok apró településen az idősek aránya magas, a szolgáltatások elérése nehézkes, egyre több fiatal költözik el, ugyanakkor költözik be vidékre, újrakezdőként.
Jó gyakorlat és tapasztalat – A közösségi alapú működés, mint „többszereplős” rendszer
Egy zalai település példája megmutatja, hogy a falugondnoki szolgálat sikere azon múlik, mennyire széles az együttműködési háló, amelyre támaszkodni tud. A falugondnoknak egyszerre kell jelen lennie a mindennapokban és kapcsolatban maradnia a település intézményeivel, közösségeivel.
1. Szociális szolgáltatók
A helyi és térségi szociális intézményekkel való együttműködés alapvető. A falugondnok sokszor elsőként találkozik olyan helyzetekkel (romló egészségi állapot, elmagányosodás, lakhatási probléma), amelyek hosszabb távon szakmai beavatkozást igényelnek.
2. Egészségügyi szereplők
A háziorvos, a védőnő, az ápolók és a járóbeteg-szakellátás fontos partnerek. A falugondnok segíthet a lakosok szűrővizsgálatokra jutásában, gyógyszerek kiváltásában vagy tájékoztatásában, de ezen túl kapcsolódási pontot is jelent.
3. Közigazgatás és önkormányzati intézmények
A falugondnok szerepe itt kettős: egyrészt segíti az ügyintézést (iratok beadása, határidők betartása, információk eljuttatása), másrészt pedig jelzi az önkormányzat felé a felmerülő problémákat. A jegyzővel, hivatalnokokkal és a polgármesterrel való rendszeres, nyílt kommunikáció biztosítja, hogy a szolgálat valóban a település egészét szolgálja.
4. Óvoda és iskola
A falugondnok segítheti a bejárást, kapcsolatot tarthat az óvodapedagógusokkal, tanítókkal, részt vehet gyermekvédelmi jelzési feladatokban, vagy éppen segíthet abban, hogy az újonnan beköltöző családok könnyebben beilleszkedjenek.
5. Civil szervezetek, egyházak, helyi közösségek
A közösségi események, programok, önkéntes akciók szervezése a falugondnokkal közösen hatékonyabb és színesebb. A hagyományőrzés, a közösségi ünnepek, sportesemények vagy kulturális programok megvalósításában a helyi közösségek kiemelt partnerek.
6. Önkéntesek, fiatalok, beköltözők
A közösségi alapú falugondnokság egyik legnagyobb lehetősége az önkéntesek, közösségi szolgálatot teljesítő középiskolások bevonása. Velük együttműködve a szolgálat rugalmasabb és innovatívabb lehet.
Ajánlás – Hogyan támogassa az önkormányzat a közösségi alapú falugondnoki működést?
1. Helyi konzultációs folyamat indítása, közösségi beszélgetések a szolgálat tervezésére:
- lakossági beszélgetések, fórumok, kérdőívek;
- a különböző korcsoportok és csoportok célzott megszólítása.
2. Együttműködési háló kialakítása és fenntartása:
- rendszeres kapcsolat a szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási, civil és vallási szereplőkkel, közös munkacsoportok vagy informális egyeztetések.
3. A falugondnok szerepének megerősítése:
- ne csak végrehajtó legyen, hanem javaslattevő, szervező, közösségi „összekötő”;
- biztosítani kell képzéseken, találkozókon való részvételét.
4. Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása:
- rendszeres tájékoztató a szolgáltatásról (online felületek, hírlevél, faliújság, falufórum, közmeghallgatás);
- a tevékenységek bemutatása képekkel, beszámolókkal, eredményekkel.
5. Önkéntesség és közösségi aktivitás ösztönzése:
- fiatalok bevonása programok, közösségi események, környezetszépítő vagy szociális akciók szervezésébe;
- beköltözők integrációját segítő programok.
Összegzés
A falugondnokság egy olyan komplex, közösségi alapú szolgáltatás, amely akkor működik jól, ha nem csupán szakmai feladatokat lát el, hanem a falu egészének fejlesztését támogatja. A zalai kistelepülések számára ez a szervezeti és közösségi együttműködés hosszú távon élhetőbb környezetet, erősebb közösségi összetartást és aktív helyi életet hozhat létre.