A kistelepüléseken a helyi demokrácia állapotát legjobban a helyi önkormányzat döntéshozatali rendje, a kisközösségek működése, az ott élők aktív részvételi hajlandósága, és a nyilvánosság rendszere mutatja meg. A jó önkormányzás alapja az állampolgári részvétel — amikor a település ügyeit közösen gondolják át, a döntések a valós igényekre épülnek, és közösen tesznek a változások érdekében.
Jó gyakorlat – Közösségi felmérés, mint közös tanulási folyamat
Erősíthető a helyi demokrácia, egy közösen megtervezett és elvégzett közösségi felméréssel, amely egy olyan aktivizáló módszer, amelynek keretében kérdőívekkel, interjúkkal és közösségi beszélgetésekkel tárhatóak fel a helyi igények, lehetőségek, és megfogalmazhatóak a jövőbeni célok. A feltárásban sok szereplő vesz részt, önkormányzatok, civil szervezetek, aktív helyiek, vállalkozók, falugondnokok, akik a kistelepülések egyik legfontosabb szereplőik. A módszer lehetőséget ad arra, hogy olyanok is megszólaljanak, akik ritkán vesznek részt nyilvános fórumokon pl. idősek, fiatalok, fogyatékossággal élők, autista gyermeket nevelő családok, szegénységben, vagy a település peremén élők, betelepülők, és mindazok, akiknek mondanivalójuk van. A közösségi felmérés módszere nem csupán technika, hanem szemlélet, amely teret ad a sokféleségnek, csökkenti a társadalmi távolságokat, és elősegíti a demokratikus működést.
Ajánlás – A befogadó, együttműködő, részvételre épülő települési működésért
1. A helyi nyilvánosság erősítése:
- több kommunikációs csatorna használata (személyes, papíralapú, online);
- könnyen érthető tájékoztatás, átlátható döntéshozatal;
- biztosítsanak teret minden társadalmi csoport véleményének.
2. Részvétel biztosítása a település ügyeiben:
- nyitott beszélgetések, tematikus fórumok, ahol a régi lakók, fiatalok, beköltözők, idősek és különböző élethelyzetű családok egyaránt megszólalhatnak;
- figyelem azokra, akik ritkán szólalnak meg: fogyatékossággal élők, autista családok, szegénységben élők, cigány közösség.
3. Közösségi felmérések alkalmazása:
- beszélgetések, interjúk és kérdőívek segítenek feltárni a valódi helyi ügyeket;
- a felmérés eredményei beépülnek a település hosszú távú terveibe;
- a felmérési folyamat ismétlődik és követi a változó igényeket.
4. Együttműködés erősítése a helyi szereplők között:
- az önkormányzat, a civil szervezetek, az aktív helyiek, a vállalkozók, a pedagógusok, a szociális szakemberek és a falugondnoki szolgálat közötti rendszeres információcsere elengedhetetlen;
- a falugondnok terepismeretével, kapcsolataival segítheti a nehezebben elérhető csoportok bevonását, de a felelősség közös.
5. Befogadó működés és érzékeny odafigyelés:
- kiemelt figyelem a fogyatékossággal élők, autista emberek, nehéz körülmények között élők, valamint a helyi cigány közösség szükségleteire;
- akadálymentesítés, elérhető szolgáltatások, megértő kommunikáció és a bizalom építése.
Összegzés
A zalai kistelepülések jövője azon múlik, mennyire tudnak figyelni a közösség sokféleségére és mennyire vonják be a lakókat a közös ügyek alakításába. A nyilvánosság megnyitása, a részvételi formák erősítése, a közösségi felmérés alkalmazása és a helyi szereplők – köztük az önkormányzat, a civilek, az aktív lakosok és a falugondnoki szolgálat – együttműködése egy élhetőbb, befogadóbb és demokratikusabb falusi jövő alapja.